Grízes tészta

Érdekes, gyerekkoromban nem annyira voltam oda ezért az ételért. Sem a menzán, se otthon. Az utóbbi pár évben szerettem meg és a lányok nagy örömére egy hónapban egyszer biztosan elkészítem. Tudom, nem nagy dolog összedobni egy grízes tésztát de azért el lehet rontani ezt is, ezért inkább leírom én hogyan főzöm, hogy majd a lányaim is elkészíthessék maguknak ha nagyobbak lesznek. Ez az adag 4-5 főre elég. Egy zacskó metélt tésztát (kb 40 dkg) megfőzök, enyhén sós, olajos lobogó vízben. Közben nagy lábasban felhevítem a kb 4-5 evőkanálnyi olajat és rászórok 14 dkg (vagyis kb. 7 evőkanálnyi) búzadarát. Igen, a búzadara ugyanaz, mint a gríz. Egy percig sem hagyom magára, folyamatosan kevergetem, mert bár lassan barnul, de aztán egy pillanat alatt megég ha nem figyelek. Amikor már szép színt kapott, felöntöm kb. 3 dl hideg vízzel. Hatalmas sistergés és gőz lesz az eredmény, de nem kell megijedni, inkább csak megkavargatni, majd elzárni a tűzhelyet, rátenni egy fedőt és hagyni hagy puhuljanak a dara szemek. 5-10 perc múlva egy villával keverjük át a megpuhult darát és keverjük hozzá a lecsepegtetett tésztát. Kész is van. Porcukorral, baracklekvárral az igazi.

Pasta Carbonara

Igen. Megint tészta. Az olasz szénégetők eledele. Innen a neve. Egy igazi Jolly Joker. Hétvégén ebédre gyakran készítem el, mert legtöbbször elmegyünk itthonról, hogy tartalmasan töltsük a délelőttünket és persze szinte mindig éhesen érünk haza és jó lenne ilyenkor egy varázspálca, ami azonnal finomságot tálalna az asztalra. Persze ha szuper mami lennék, akkor már indulás előtt vagy előző este megfőznék, de nem vagyok az, így kénytelen vagyok inkább gyorsan összedobni valamit. Mégiscsak illik főtt ételt tenni az asztalra ilyenkor is. Na ez garantáltan gyorsan megvan, amíg mindenki elteszi a cipőjét, pisilni megy és kezet mos, lehuppan és újra átéli a délelőtti élményeit, már készen is van.


Pasta Carbonara

Lobogó sós, olajos vízben kifőzöm a tésztát (penne vagy fusili, mert azzal a gyerekek is könnyen elbánnak)

A kb 250gramm, kockára vágott szalonnát felolvasztom. Én a Lidl-ben vásárolt előre felkockázott szalonnát használom, mert jó minőségű és finom.
Közben egy tálban összekeverek 2-3 tojást egy vagy két kis (200ml-es) doboz főzőtejszínnel, megborsozom a kis színessel és keverek bele reszelt sajtot, ami esetemben éppen az, ami van otthon, vagyis a trappistától kezdve az ementáliig bármilyen mehet bele. A legkevésbé parmezán, mert annak a szagától sajnos még mindig idegenkedem én, a lányokról nem is beszélve.
Az időközben megpirult szalonnadarabokra ráöntöm a tejszínes masszát és csak egy nagyon rövid ideig kevergetem. A még meleg tésztát a szalonnás tejszínes tojásos keverékbe forgatom és újabb adag sajttal megszórva tálalom.

A gazdagabb verziónál a szalonnára apróra vágott sonka vagy tarja darabokat is dobok.