Sokféle pizza tésztát kipróbáltam, de amit most leírok, az a díjnyertes változat, így nem is vagyok nagyon hajlandó más recept szerint készíteni. Az olaszok biztosan fintorognának, mert nem az a klasszikus kemény, ropogós, vékony, ami a nagy könyvben meg van írva és pont ettől jó. Legutóbb tegnap sütöttem eszerint "home made" pizzát és bizony nem sikerült önmérsékletet tanúsítanunk, egy szempillantás alatt szétcincáltuk a vacsorát a teraszon rögtönzött piknikezés alatt, amiről még csak fotó sem készült. Nem úgy a pizzáról, ami különleges formát öltött, hála Edithnek, akinél először láttam a pofon egyszerű megoldással, ünnepivé varázsolt pizzavirág ötletet.
A töltelékkel nem vacakoltam sokat, a hűtőben és spejzban fellelhető finomságokat pakoltuk a tészta szélére a lányokkal. Volt benne paradicsom, kukorica, hagymakarika, sonka, sajt és paprika. Az alapot bolti pizzaszósszal kentem meg, ennyi csalás talán még megengedhető a rapidvacsi érdekében.
Nos, akkor álljon itt az én pizza tészta receptem, ez 2 nagyra elegendő, akinél több az éhes száj, szorozza meg kettővel.
PIZZA tészta, ahogy én készítem
2 dkg élesztőt, 1 evőkanál cukrot, egy kiskanál sót, 1/2 dl olívaolajat és egy kanál margarint (ez a legfontosabb, azt hiszem ettől lesz olyan utánozhatatlanul finom a tészta), egy tálba teszünk é s ráöntünk 1, 5 dl langyos tejet. Jól összekeverjük és csak ezután tesszük hozzá a 30 dkg lisztet. Keverjük, amíg felveszi az összes lisztet, majd kivesszük a tálból és a gyúródeszkán folytatjuk a gömbölyítést. (nekem közben eszembe jutnak diákéveim, amikor a kenyérgyárban ezerszámra gömbölyítettük a cipónak, kenyérnek, vekninek valót).
Visszatesszük a tálba a gömbölyűre varázsolt tésztát és meleg helyen 1 órán át kelesztjük. Addig valami mást csinálunk vagy a rávalót előkészítjük.
A cipót két részre osztom, kör alakúra kinyújtom és most jön a trükk, csillag alakban bevagdosom a közepén (lásd Edithnél). A szabadon választott tölteléket a szélére halmozzuk és a csillagok csücskeit ráhajtjuk, kicsit meg is nyomkodjuk, hogy ne nyíljanak ki és máris kész a nem szokványos alakú pizza. A szirmokat megkentem tojássárgával és forró sütőben ropogósra sütöttem. Annyira jó illat szállt egészen a kertig sülés közben, hogy a szomszéd nyálelválasztása is megindult.
Örülök, hogy kipróbáltad, mármint az új formát, mert szerintem teljesen másképp áll hozzá az ember már az evéshez is.
VálaszTörlésÜgyes vagy! :)
Puszi, Mindenkinek!
Igaza van Vivinek! És neked is, a tésztával kapcsolatosan. :) Különben én sem azt a cérnavékony tésztát csinálom, itt különösen jólesett, hogy a sok töltelék mellett volt harapnivaló tészta is. Nagyon ügyes vagy és gyönyörűre sikeredett. :) Nem is ördöngösség tulajdonképpen. Pl. a napraforgó-kenyér is ugyanezen az elven működik, csak azzal több a munka, mivel több réteget és több kört kell kinyújtogatni, kihajtogatni. :)
VálaszTörlésPuszi, és várom a tortafotót (és persze a saját változatú receptedet) is!:);)