A kétgyerekes, erdélyi gasztro blogger anyuka, Edith sütijei között találtam ezt a svájci kenyértorta receptet. Ha svájci, akkor biztos jó, ott mindig minden olyan idegesítően tökéletes, hogy nem lehet mellényúlni. Viszonylag egyszerű és rapid is, ráadásul finom, úgyhogy ide is lejegyzem a receptet.
Én egy kalácsot áldoztam fel a süti érdekében. A mazsolát titokban megették a spejzbe be-bejáró gyerekeim, így aszalt áfonyával helyettesítettem és a fenyőmag is kimaradt, mert botrány, de nem kapható a sarki fűszeresnél.
Hozzávalók: kb. 60 dkg száraz kenyér vagy kalács, kb. 5 dl langyos tej, 3 ek. kakaó, 1 pici fahéj, 20 dkg cukor , 2 tojás + 1 fehérje, 1 tk. sütőpor, 5 dkg fenyőmag , 5 dkg mazsola, 1 kis üveg magozott meggy
Az a helyzet, hogy én nem száraz kalácsot használtam fel, hanem az aznap vásároltat. Azt sem tudom, hogy sima fehér kenyérből milyen ízű lett volna és mi van ha az se száraz. Majd utánajárok.
Szóval a kalácsot nyakon öntöttem a tejjel és hagytam, hogy magába szívja. Addig a két tojást + egynek a fehérjét kikevertem a cukorral, ami lehet kevesebb is, mint az előírás.
A szétcincált, tejben ázó kalácshoz adom a kakaót, mazsolát, sütőport, fahéjat, majd a habos cukros tojást és végül a meggyet is. Kivajazott, kilisztezett tortaformába teszem és megsütöm amíg jónak látom. Az enyém kb. 40 percig sült.
A tortatálat, amire tettem még nagymamám kapta nászajándékba. Nagy becsben tartom. Amikor rátettem a tortát, majdnem az egész kifordult a kezemből, ugyanis ez a süti nagyon nehéz. De csak súlyra. Elkészíteni egyáltalán nem.