Felnőtté válásom egyik állomása az volt amikor először készítettem madártejet. Mert a madártejet általában az édesanyák, a nagymamák, rokonok készítik akkor ha kedveskedni szeretnének vagy valamilyen betegség gyógyulási folyamatát segítenék elő ezzel a finomsággal.
És biztosan mindenkinek megvan a maga bevált receptje amitől kellő sűrűségű, lágyságú, vanília ízű lesz. Az enyém pofon egyszerű és nincs benne semmi liszt, pudingpor vagy más hozzáadott anyag a tojáson, cukron, vanílián és tejen kívül.
Dupla adagot készítek mindig, mert 3 liter tej az a mennyiség (5 fő) amiből ki tudom elégíteni a "Kérek szépen repetát!" igényeket is.
Szóval egy normál adaghoz kell:
1, 5 liter tej
15 dkg cukor
1 vaníliarúd kikapart belseje
4 tojás sárgája és fehérje különválasztva
A tojássárgákat a cukorral habosra keverem. Közben felteszem főni a a tejet, belekaparom a vanílarús kikapart belsejét. Amikor meleg a tej, belekeverem a cukros tojásos masszát és kevergetem, kevergetem.
A tojásfehérjét kemyény habbá verem. Van aki a forró madártejben főzi ki a habot de én inkább külön vizet forralok fel erre a célra és abban főzöm ki az evőkanállal szaggatott habgombócok mindkét oldalát amelyeket egy gyors mozdulattal fordítok meg majd szűrőkanállal kiszedek és a lehűtött madártej tetejére szétosztok.
Evés közben el lehet magyarázni a többieknek, hogy honnan kapta a nevét ez a mennyei édesség. Ugyebár a madártej olyan finom ételt jelölt, amelyhez olyan ritkán lehet hozzájutni, hogy az szinte már csak egy nem létező étellel mérhető, mint pl. a madarak teje.
A lányaim szerint kifejezőbb az úszó sziget elnevezés. Így vagy úgy, mire ezt megtárgyaljuk elfogy.