Móni barátnőmnél láttam a szendvicskígyót. Lányai szülinapi bulijára készítette és a szám is tátva maradt, először is a tálalástól, másodszor az ötlettől, harmadszor pedig az ízétől. Íme egy újabb bizonyíték arra, hogy kis erőfeszítéssel is el lehet kápráztatni a vendégeket. Nem is vártam sokáig. Először szilveszterkor készítettem szendvicskígyót, aztán pedig csak úgy a magunk kedvéért.
Kell hozzá egy vastagabb baguett vagy zsúrkenyér, esetleg Erzsébet kenyér, lényeg, hogy hosszú legyen de azért ne túl vékony. Ezt hosszában ketté kell vágni. A tetejét majonézzel, az alját vajjal vagy vajkrémmel kenjük meg. A Móni féle változatban párolt csirkemell cafatok voltak, ez volt aztán reszelt sajttal, jégsalátával megszórva de lehet szendvicssonka is rajta. A tetejét rátesszük, majd egyenlő vastagra szeleteljük és kígyó alakban tálaljuk a tálcán. A kígyó szemének, nyelvének kialakítása aztán már a saját fantáziánkra van bízva. Lehet olajbogyót, koktélparadicsomot vagy paprikát, póréhagymát használni.
Az enyém ilyen lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése