Ezt a receptet a főzőiskolában tanultam, ahol ex kolléganőimmel vettünk részt a francia téli finomságok kurzuson. Persze elsősorban beszélgetni, pletyizni mentünk oda de azért valami ragadt ránk, én mindenesetre könnyedén elkészítettem ezt a fogást, amivel persze osztatlan sikert arattam az egész családban.
Két hozzáfűznivalóm van. Nem tragédia ha nincs éppen pont dijoni mustár otthon. Szerintem a másik is megteszi.
Húsleves alaplé is készíthető leveskockából, szerintem csak azért ne álljon neki húslevest főzni, valódi húsból. No persze pont ezek miatt a csalások vagy könnyítések miatt nem kapnék sosem csillagot a konyhámra, de nincs is rá szükségem. Anélkül is telt házas az étkezőnk minden este.
A recept négy főre szól, én pont a dupláját készítettem el, ismerve a család kapacitását..
Hozzávalók (4 fő részére):
−25-30dkg sertésszűz
−kevés só (fél teáskanál)
−kevés bors (fél teáskanál)
−kevés olaj, sütéshez
−5 dkg vaj
−1 nagyobb hagyma, nagyon apóra vágva
−húsleves alaplé, kb. 1 dl
−4 evőkanál dijoni mustár
−1-2 dl főzőtejszín
−2-3 teáskanál friss citromlé
−kevés cukor (fél teáskanál)
Elkészítés:
A sertésszűzekből szálirányra merőlegesen karika szeleteket vágunk, sózzuk-
borsozzuk, és olajban vagy vajban kisütjük. Ha épp kezdenek aranybarnára sülni, akkor kiszedjük a húsdarabokat és félrerakjuk. A hagymát megtisztítjuk és nagyon finomra aprítjuk. Az imént használt szeletsütőben a pecsenyezsírhoz további vajat
adunk, megolvasztjuk, és a finomra vágott hagymát puhára dinszteljük. Hozzáöntjük az alaplét, felfőzzük. Óvatosan, ügyelve a szaftos jelleg megtartására, hozzákanalazunk a mustárból és a tejszínnel felöntjük. Az egészet összefőzzük, cukorral- citromlével beállítjuk a harmonikus ízt. Vissza-belehelyezzük a hússzeleteket, összepároljuk, míg a hús át nem veszi a szósz ízét illetve puhára nem fő. Megkóstoljuk és ha szükséges, még ízesítjük.
Nyelelk nagyokat isteni lehet
VálaszTörlésNagyon tetszik! :)
VálaszTörlésÉn most két hónapja ibolyás mustárt rakosgatok féltve a kamrapolcon, amit sógornőm francia nyaralása kapcsán kaptam ajándékba, és csak toporgok, hogy mit csináljak belőle. :) Még meg sem kóstoltam, persze az lehet, hogy meghozná az ihletet. Csak, hát, ez olyan kincs, hogy nem akarom "ellőni" akármire. De ki tudja, lehet, hogy egy ilyen mustáros ételhez is fel lehet használni. :) Talán fel kéne nyitni... :)
Vera! Ismerem az érzést, hogy féltve őrizgeted..Eszembe juttattad az én ibolyás likőrömet (szintén Franciaországból), amit addig nézegettem, míg teljesen elvesztette a színét és megbuggyant.
VálaszTörlésTe nehogy így járj vele, inkább keress egy jó receptet.
Ági
tudom, nem is akarok úgy járni, hamarosan kerítek rá időt! kidobni rosszabb lenne kipróbálás nélkül, mintha nem is a megfelelő módon fogyasztjuk el, mondjuk nem azt a receptet találom meg, ahogy a franciák eszik. :)
VálaszTörlésÁgi, kipróbáltam a receptet, isteni lett! Így következőnek én is dupla adagot készítek :-) Köszi!
VálaszTörlésPiroska